Adventi, karácsonyi énekek:

Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok!

Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok, lássátok.

Istennek Fia, aki született jászolban, jászolban,

Ő leszen néktek Üdvözítőtök valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária;

Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szent Fia, szent Fia.

El is menének köszöntésére azonnal, azonnal.

Szép ajándékot vivén szívökben magukkal, magukkal.

A kis Jézuskát egyenlőképen imádják, imádják,

A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.

Betlehem városban rongyos istállóban ma született,
egy szűznek méhéből, drága szent véréből Megváltónk lett.
Kit angyal hirdetett, pásztornak jelentett,
ki őtet imádni és dicsőíteni méltóvá lett.

Öreg bojtár mondja, hogy bárány és gida készen légyen,
ő harmadmagával, sípos és dudással már elmégyen.
Mindeneknek lészen ajándéka készen,
mivel a kisdedet, mint Üdvözítőnket, megtiszteljék.

Bárcsak régen felébredtem volna!
Látod, pajtás, most állottam talpra.
Máris csendül a fülembe angyalnak mondása:
Ma született a kis Jézus rongyos istállóban.

Odamenni nagy a bátorságom,
Remélem, a kis Jézust meglátom!
Gyere, pajtás, induljunk el, te is lehetsz társam,
Velem van a jó furulyás, régi jó bajtársam.

Látod, pajtás, máris többen vagyunk,
A Miklóssal majd odaballagunk.
Míg a bárányt elkészítik, addig is mulassunk,
Jézuskának a kedvéért egy szép lejtőt járjunk!

Állhatatlan, ne csintalankodjál,
Elég legyen, amit már mulattál!
Köszönd meg a Jézuskának, hogy vele vigadtál,
Add neki az ajándékot, mit magaddal hoztál!

Istentől elküldetett immár a Messiás,
kiről jövendölést tett régebben az Írás.
Egy szép szűznek méhében testet vett magának,
Júda Betlehemében született királynak.

Ott tájon a pásztorok, amint vigyázának,
nyájok mellett jámborok midőn őrt állának,
angyal nagy fényességgel megálla mellettek:
Jövök víg követséggel, mondván, ne féljetek!

Nagy örömet hirdetek, mert ma váltságtokra
Üdvözítő született vígasztalástokra.
Menjetek Betlehemen kívül egy pajtába,
ott találjátok könnyen barmok jászolába’!

Hej, víg juhászok, csordások,
Mind csörögnek a források.
Mily gyönyörű ez az éjjel,
Bár tekintsetek csak széjjel.

Nézd, amott Betlehem felett
Látok egy nagy fényességet,
Ott egy csillag is leszállott,
Egy rossz pajtánál megállott.

Mind feléledtem álmomból,
Láttam csillagot Jákobból,
Mind felkeltem, láttam tüzet,
Az jelentett egy szülöttet.

Ott van, bizonyára láttam,
Néztem, mind oda jutottam.
Jaj, ott fekszik a szénába,
Betakarva pólyácskába.

Üdvözlégy édes Megváltónk,
Kit szegénységben imádunk,
Vedd kedvesen szíveinket,
Vele együtt mindenünket.

Idvezlégy, kis Jézuska, idvezlégy, ó kisbaba
Miért fekszel a jászolba, a hideg istállóba?

Hol a fényes palota, hol a kényes nyoszolya,
Hol a lépes mézecske, vajjal mázolt köcsöge?

Ó, ha Magyarországban, Bicske mezővárosban
Jöttél volna világra, akadnál jobb országra.

Mert adnánk jó mézecskét, vajas, édes tejecskét
Szükségedet megszánnánk, párnácskánkba takarnánk.

Fel nagy örömre! ma született,
aki után a föld epedett;
Mária karján égi a lény:
isteni kisded szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd a te édes Istenedet!

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
bársonyos ágya nincs neki itt;
csak ez a szalma, koldusi hely,
rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj,
mert ez az égi s földi Király!

Glória (zeng) Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!

Itt állok jászolod felett, ó, Jézusom, szerelmem,
Eljöttem, elhoztam neked, amit kezedből nyertem;
Vedd elmém, lelkem és szívem, hadd adjam néked mindenem, Hogy kedves légyek néked!

Nem éltem még e föld színén: te értem megszülettél;
Még rólad mit sem tudtam én: tulajdonoddá tettél;
Még meg sem formált szent kezed, már elválasztál engemet, Hogy társam légy e földön.

Halálban, éjben vártam én: fölkelt a nap rám véled.
Terólad ömlik rám a fény: a béke, boldog élet,
A lélek ékességei; belőlük hitnek mennyei
Szép tisztasága árad.

Csak nézlek boldog szívvel, és nem győzlek nézni téged,
Szóm és erőm mind oly kevés, hogy elmondhassa néked:
Bár felfoghatna tégedet az emberszív és ismeret,
Hogy megfejthesse titkod!

Megváltóm, egy kérésemet nem vetheted meg nékem:
Hogy szívem mélyén tégedet hordozhatlak, remélem,
És bölcsőd, szállásod leszek; jövel hát, tölts el engemet
Magaddal: nagy örömmel!

Ó, jöjj, ó, jöjj, Üdvözítő,
Beteljesült már az idő.
Törd át az ég zárt ajtaját,
Vár a világ sóvárgva rád.

Megnyílt az ég harmatozva,
Megváltónkat hogy lehozza.
Ég felhői, nyíljatok szét,
Hozva Jákób fejedelmét!

Föld, virulj ki, hadd fakadjon
Viruló zöld völgyön halmon!
Nyílj ki, földnek szép Virága,
Dávid háza nagy Királya!

Ó, fényes Nap, ó, szép Csillag,
Téged vágyunk mi látni csak.
Kelj fel, Napunk, fényességed
űzze el a sötétséget!

Dicsõség mennyben az Istennek! /2x

Az angyali seregek,

vígan így énekelnek:

Dicsõség, dicsõség Istennek!

Békesség földön az embernek! /2x

Kit az igaz szeretet,

a Jézushoz elvezet,

Békesség, békesség embernek!

Dicsérjük a szent angyalokkal,

Imádjuk a hív pásztorokkal

Az isteni Gyermeket,

ki minket így szeretett,

Dicsérjük, imádjuk és áldjuk!

Ó, Jézus! Ne vess meg bennünket,

Hallgasd meg buzgó kérésünket!

Most elõtted fogadjuk,

hogy a vétket elhagyjuk.

Ó, Jézus, ne vess meg, hallgass meg!

Dicsõség az örök Atyának

És értünk született Fiának,

Hála a Szentlelkének,

áldások kútfejének:

Dicsõség, dicsõség Istennek!

Csordapásztorok, midőn Betlehemben,
csordát őriznek, éjjel a mezőben.

Isten angyali jövénekmelléjök,
nagy félelemmel telék meg ő szívök.

Örömet mondok, nagy örömet néktek,
mert ma születék a ti üdvösségtek.

Menjetek el csak gyorsan a városba,
ott találjátok Jézust a jászolba.

Elindulának, és el is jutának,
Szűz Máriának jó napot mondának.

Serkentsd fel Jézust, Szent Fiadat nékünk,
Mert mi angyalok igéjére jöttünk.

Üdvözlégy Jézus, pásztorok pásztora,
Bűnös emberek megváltó szent Ura.

Dicsőség néked, örök Atya Isten,
Te kisded Jézus és Szentlélek Isten.

A kis Jézus aranyalma,
Boldogságos Szűz Mária,
Egy kezébe ringatgatja,
A másikkal takargatja.

Aludj, aludj kisdedecske,
Betlehemi hercegecske,
Nem királyné a te dajkád,
Szolgálóbul lettem anyád.

Oh te dudás mit szundikálsz?
Fényes az ég, nem kell lámpás,
Ha kimegyek ajtóm elé,
Föltekintek az ég felé.

Ott látok egy szép kápolnát,
Benne a szép Szűz Máriát.

Karácsonynak éjszakáján, Jézus születése napján
Örüljetek, örvendjetek: a kis Jézus megszületett !

A kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja
Lábaival ringázgatja, két kezével ápolgatja.

Aludj, aludj én kisdedem, aludj, aludj én kisdedem
Nem királyné a te dajkád, szolgálóból lettem anyád.

Nincs a Jézus ágyán paplan, jaj, de fázik az ártatlan!
Takargatja édesanyja, dirib-darab posztókába.

Nincs a Jézusnak bundája, posztóba van bepólyázva.
Elveszett a báránykája, miből lett volna bundája?

Kirje, kirje kisdedecske, Betlehemi hercegecske.
Azért nekünk jót szereztél, a pokoltól megmentettél.

Pásztorok, pásztorok örvendezve
sietnek Jézushoz Betlehembe.
köszöntést mondanak a kisdednek,
ki váltságot hozott az embernek.

Angyalok szózata minket is hív,
értse meg ezt tehát minden hű szív:
a kisded Jézuskát mi is áldjuk,
mint a hív pásztorok magasztaljuk.

Üdvöz légy, kis Jézus, reménységünk,
aki a váltságot hoztad nékünk.
Meghoztad az igaz hit világát,
megnyitod Szentatyád mennyországát.

Dicsőség, imádás az Atyának,
érettünk született szent Fiának,
és a vigasztaló Szentléleknek:
Szentháromságban az egy Istennek!

Pásztorok, keljünk fel!
Hamar induljunk el,
Betlehem városába, rongyos istállócskába!
Siessünk, ne késsünk,
hogy még ezen éjjel oda érhessünk,
mi Urunknak tiszteletet tehessünk!

Pásztorok, hol vagytok?
Talán biz alusztok?
Gyorsan, frissen keljetek,
Jézus előtt legyetek!
Siessünk, ne késsünk,
hogy még ezen éjjel oda érhessünk,
mi Urunknak tiszteletet tehessünk!

Megy a juhász lefelé, lefelé,
Bocskorát is elveszté, Bocskorát is elveszté.

Kérdik tőle: mi újság, mi újság,
Hogy így járunk mezítláb, Hogy így járunk mezítláb?

– Megjött már a Messiás, Messiás,
Menjünk hozzá, jó pajtás, Menjünk hozzá, jó pajtás!

Rázd meg, juhász, a bundát, a bundát,
Fogj egy göndör báránykát, Fogj egy göndör báránykát!

Viszünk neki lisztecskét, lisztecskét,
Főzünk neki pépecskét, Főzünk neki pépecskét.

Viszünk neki furulyát.
Fújunk vele szép nótát, Fújunk vele szép nótát.

Az angyalnak szava
Az időben így szólal,
Az időben így szólal.

Pásztorok keljetek, és gyorsan menjetek!
Közel itt e helyhez
Pásztortárs minő hang ez?
Pásztortárs minő hang ez?

Betlehemnek majorjában, Jézus született.
Pásztortárs nagy öröm ez,
Pásztortárs nagy öröm ez.

A hely mellett leltek jászolban a gyermek.
Ott fekszik a szénán,
Hódoljatok meg mindjárt,
Hódoljatok meg mindjárt!

Mellette Szűzanya, örvendez felette.
Pólyába takarja,
pásztortása kell hozzá,
pásztortársa kell hozzá.

Legyen dicsőség Istennek, béke embernek!
Ki-ki örüljön ennek!
Ki-ki örüljön ennek!

Betlehem, Betlehem, a te haráridba
Érkezett Máriia rongyos istállóba.
Ott ülvén mind egyre elhagyott gerlice,
Elkészíté magát a boldog szülésre.

Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett,
Betlehem városban kis Jézus született.
Hideg szél fújdogál, jaj, de nagyon fázik,
A kisded Jézuska, értünk siránkozik.

Betlehemnek pusztájában, pásztorok vigyázásában,
Nagy öröm hirdettetik,
Nagy öröm hirdettetik.

Mert a barmok pajtájában, ökör szamár jászolában
Üdvözítő születik,
Üdvözítő születik.

Szállj be hozzánk Máriával, született kis Jézuskával.
Lakjatok mi szívünkben,
Lakjatok mi szívünkben.

Hogy mi is az angyalokkal, tiszta szívű pásztorokkal,
Dicséretet mondhassunk,
Dicséretet mondhassunk

Felkelék én jó regevl hajnalba,
Megmosdottam minden bűneimtől.

Megkendőztem arany kendezőmvel,
Kimenék én ajtóm elejibe.

Feltekinték magas mennyországba,
Nyitva láttam mennyország kapuját.

S azon belül mennyország ajtóját,
S azon felül egy rengő bölcsőcskét.

Mellette van anyánk Szűz Mária,
A lábával rengetgette vala.

A lábával rengetgette vala,
S a szájával mondogatta vala:

/:Aludjál, aludjál, Istennek báránya,
Mert te jöttél világ váltságára!:/

A szép Szűz Mária szent fiának,
Így énekel vala Jézuskának,
Örömmel ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.

Aludj én szerelmem, napom fénye,
Az én életemnek egy reménye,
Örömmel…

Magamhoz szorítlak, megcsókollak,
Tégedet szívemből úgy imádlak,
Örömmel…

Majd eljönnek hozzád az angyalok,
Megtisztelnek téged a pásztorok,
Örömmel ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Örömmel ringatlak, szívemből óhajtlak,
Aludj, Aludj,
Aludj, aludj.

Kedves álmot, hogy szerezne szülöttjének,
Szűz Mária így énekel küsdedének:
Én es szépen zenged néked, gyöngyvirágom,
Hún bé fényes szemecskédet arangyágom.

Ha lehetne a szívembe fogadnálak,
Ha lehetne a lelkembe bézárnálak,
Kebelembe vetnék ágyat, gyöngyvirágom,
Lelkem lenne lakóházad, arangyágom.

Köszöntelek a pásztorokval kis Jézuskám,
Imádlak az angyalokval kis fiacskám.
Én es szépen zengek néked, gyöngyvirágom,
Hún bé fényes szemecskédet arangyágom.

Egek királynéja, menyország csillaga,
Ő a fényes csillag, a szép Szűz Mária.
Utazott Mária sűrű siralmában,
Keresi nyughelyét, sehol se találja.

Bemegyen Mária egy kovács lakásba,
Kérvén ottan szállást csak egy éjszakára.
Hallod-e te kovács, könyörülj meg rajtam,
Adjál nékem szállást, nagyon elfáradtam.

Nem adhatok szállást, mert most vendégem van,
Az én szép szobáim mind elfoglalva van.
Volt a kovácsnak egy vak, kezetlen lánya,
Mondja Máriának, menj az istállóba.

El is ment Mária rongyos istállóba,
Megszülte Szent Fiát, szénán, a jászolban.
Barmok leheltek rá hideg éjszakában,
Mária takarta kisdedét pólyába.

Odament a kovács, gazdag kovács lánya,
Rongyos istállóban Máriát találja.
Mondja a Mária a nyomorék lánynak,
Hajolj le te leány, vedd föl Szent Fiamat.

A csodák csodája, a kovács vak lánya,
Kinyújtá két kezét Mária szavára.
Lehajolt Jézusért, lett szeme világa,
Tündökölt kezében a világ megváltója.

Szentháromság Isten áldja és engedje,
Áldassék örökre az Úrjézus neve.
Áldás és szent béke szálljon nemzetünkre,
Áldás és szent béke szálljon nemzetünkre.

Oly szép fényes hajnalcsillag,
Pásztorokkal együtt virrad.
Ne féljetek, ti pásztorok,
Menyből jöttem tihozzátok.

Íme jó híreket hozok,
Megszületett az Úrjézus,
Az a Jézus olyan ékes,
E világnak kellemetes.

Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
Mint Úrjézus keresztfáját.
Vérrel vízzel virágozik,
Szentlelkével, gyümölcsözik.
Szentlelkével, gyümölcsözik.