A 26. Homoródmenti népdalvetélkedőn jártunk
Az idén is részt vettünk az erdélyi Szentegyházán rendezett népdalvetélkedőn. (2024. február 29 – március 2.)
Simó Márton beszámolója az Élő Székelyföld című honlapon (https://eloszekelyfold.ro/2024/03/03/szentegyhaza-mindenki-jol-erezhette-magat/)
„A XXVI. Homoródmenti Népdalvetélkedőn összesen kilenc csoport vett részt: Lövéte, Homoródalmás, Abásfalva/ Recsenyéd/ Gyepes (közösen alkotva egy csoportot), Homoródszentmárton, Szentegyházasfalu, Szentkeresztbánya, Kápolnásfalu a két Homoród-mentéről, valamint a Tulipán Népdalkör Békéscsabáról, illetve Nagysármás képviselői Maros megyéből. – Összesen 320 fellépőnk volt, nem volt ritka, hogy egy-egy települést 30-40 fő képviselt – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól.
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia a koronavírus-járvány idején jelentette meg a 9. Törpe Daloskönyvet – ennek Haáz Sándor által írt bevezetője ITT olvasható – , amelyet Vikár Béla (1859-1945) népzenekutató 1902-es szentegyházasfalusi, kápolnási és lövétei gyűjtéséből válogattak, az 127 akkor felgyűjtött helyi népdal közül. Haáz tanár úr elmondta, hogy elsősorban azokat az énekeket helyezte el akkor a kis kötetben, amelyekről tudta, hogy legalább foszlányokban élnek még a környék településein, itt-ott énekelték, éneklik az emberek.
Mivel a korábbi találkozók résztvevői évekkel ezelőtt megkapták ezt a Daloskönyvet (2021), lehetőségük volt arra, hogy megtanuljanak ebből bizonyos énekeket, és az évközi próbákon, a különböző találkozási alkalmakon elő is adják.”
A színpadon fellépő „családok” legifjabb tagja, a legkisebb „versenyzőnk” egy 9 hónapos csecsemő volt, a Fili egykori bemondójának Osváth Barbarának a kisánya, Ilona – ők Kápolnásról jöttek. A legidősebb a lövétei Gábos István bácsi, aki életének 86. évében jár és huszonöt éve vesz részt a népdalvetélkedőinken. Példaértékű volt Bardócz-Tódor András gyepesi unitárius lelkész hozzáállása, aki nemcsak szolgálati helyén, hanem két szomszédos faluból is összegyűjtötte a jóhangú énekeseket, s maga is aktívan részt vett az éneklésben. Az egyéni előadók közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott Sándor Sarolta (22 éves) és Elekes András (14), akiknek javasoltuk, hogy jelenjenek meg más népdaléneklési megmérettetéseken.”
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia nem nyújtott be pályázatot a rendezvény megtartására. „A bogárfalvi Gordon Kft. és a helyi Csendi Kft. biztosított 500-500 lej értékű anyagi támogatást, a Székelyudvarhelyen működő Ménesi Borkereskedés pedig kedvezményes áron adott bort, a városi önkormányzat rendelkezésükre bocsátja a művelődési ház nagytermét, nem kér bérleti díjat, és ez többet ér minden más segítségnél.”
A program egyébként kinőtte a kultúrházat, amely arra alkalmas, hogy 320 embert asztalhoz ültessenek a közebédhez, de a szervezőknek és a huszároknak már a színpadon kellett teríteni. Kinőtték ezt a termet, miközben arról értesültek, hogy jövőre a máréfalviak is csatlakoznának, pedig ők tulajdonképpen egy másik kisrégióhoz tartoznak. „Szívesen látjuk őket – tette hozzá a karnagy – , és készülünk, az énekesek is készülnek a következő találkozóra; a helyigénnyel is majd lesz valami, előfordulhat, hogy az előtérben is terítünk.” Nyilvánvaló, hogy jelentős a hozzáadott érték, a munka, Haáz Sándor pedagóguskollégái, illetve a Fili mostani és régi tagjai részéről is. Másképp nem lehet. Fő a lelkesedés!”